Post date: Wednesday, November 22, 2017 - 10:11

Napjainkban egyre inkább kezd elterjedni a transzkreáció (angolul transcreation) fogalma, és bár a fordítói szakma lassan tényként kezeli a létezését, a definínció egyrészt még igen képlékeny, másrészt a szakma kívülállói nemigen sejthetik a névből, miről van szó. Ez a blogcikk elsősorban nekik szól.

Miért pont transzkreáció?

A transzkreáció szóban mindenki jól felismerheti a fordítás angol megfelelőjében is meglévő transz- előtagot, illetve a létrehozást, alkotást jelentő kreáció tövet. A szakma ezt a mesterségesen létrehozott, kicsit művi hangzású terminust szándékosan a „sima” fordítástól való megkülönböztetés érdekében választotta. A lényeg, hogy a transzkreáció nem „csupán” fordítás, hanem egyfajta újraalkotási folyamat a célnyelven, azaz az eredetitől jóval elrugaszkodottabb, adott esetben akár eltérő célnyelvi szöveg (szándékosan nem fordítást írunk) jön létre. A célja egy olyan szöveg létrehozása, amely minden tekintetében – nemcsak nyelvileg, hanem kulturálisan is – olyan, mintha eredetileg is ezen a nyelven írták volna. Sokan érvelhetnek persze azzal, hogy az igazán jó fordítás is pont ilyen – azonban manapság, különösen a fordítássegítő szoftverek (CAT) elterjedésével, a mondatról mondatra fordítás teljesen bevett és elfogadott dolog. Közhelynek hangozhat, hogy „nem szavakat, hanem gondolatokat fordítunk”, azonban a rutinszerű, de tűpontos fordítást igénylő területeken (pl. orvosi zárójelentések) nagyon is sűrűn előfordul a szóról szóra fordítás is, és van is létjogosultsága. A transzkreáció minden esetben a gondolatot, az üzenetet próbálja megragadni: ezért egy mondatnak nem mindig egy mondat felel meg, sőt, adott esetben elképzelhető, hogy bizonyos mondatot vagy mondatokat kihagyhatunk a szövegből, vagy akár hozzá is adhatunk. Az is előfordulhat, hogy – horribile dictu – transzkreáció után a célszöveg egész egyszerűen másról szól, mint a forrásnyelvi szöveg. Ilyen megoldások a hagyományos fordításban nemigen fordulnak elő.

Mikor van szükség transzkreációra?

A transzkreáció elsősorban a marketingszövegek vagy egyéb kreatív, kulturálisan beágyazott forrásszövegek precíz fordítását váltja fel vagy helyettesíti; a marketing elsődleges célja ugyanis az értékesítés segítése, értékesíteni pedig csak úgy lehet, ha a szöveg kifogástalanul hangzik, és gördülékeny a vásárló anyanyelvén, valamint ugyanazt az érzelmi hatást éri el az olvasóban. Bizonyos nyelvek azonban szűkszavúbbak vagy máshová helyezik a hangsúlyt, arról nem is beszélve, hogy egy nyomtatott vagy nagy láthatóságú online dokumentumnál a helyigényre és az elrendezésre, formázásra is oda kell figyelni – nem mindegy tehát, hogy milyen ábécével, mennyire egyszerű vagy bonyolult mondatokkal, milyen stílusban szólítjuk meg az olvasót. Az ilyen nyelvi és kulturális sajátosságokat csak a célnyelvet anyanyelvi szinten beszélő fordítók ismerik és tudják alkalmazni, ezért fontos alapelv, hogy transzkreációt kivétel nélkül mindig csak a célnyelvet anyanyelvi szinten beszélő fordító végezhet (ez egyébként alapesetben a fordításra is igaz, de szűk vagy nagyon speciális szakterület, illetve ritka nyelvpár esetén ettől a követelménytől néha muszáj eltekintenie a szakmának).

Mennyibe kerül a transzkreáció?

A „mennyibe kerül a fordítás” egy sűrűn szóba kerülő (sőt, a kelleténél gyakrabban központi helyet elfoglaló) kérdés az iparágunkban. Míg a fordítási árak a mai napig is legtöbbször szóáron (esetleg karakteráron) vannak meghatározva a fordítóirodák többségében, a transzkreáció nem vezethető le ennyire egyszerűen a mennyiségre. Hiszen ahogy említettük, lehetséges, hogy menet közben kimaradnak bizonyos részek a forrásszövegből, de az is lehet, hogy a célszöveg lesz hosszabb, mert az adott kultúra ezt követeli meg. A transzkreáció árazása tehát jellemzően óradíjban van meghatározva, és a ténylegesen eltöltött időt számlázza a fordító („transzkreátor”). Természetesen a konkrét ár itt is a nyelvkombináció függvénye, ahogy standard fordítás esetében is.

Gépi fordítás, emberi fordítás és transzkreáció

Zárszóként érdemes megemlíteni, hogy ahogyan egy korábbi blogcikkünkben is említettük, a neurális gépi fordítás egyre több nyelvpárban és szakterületen produkál értékelhető vagy kifejezetten jó (könnyen lektorálható) minőségű célszöveget. Talán ez is az egyik oka annak, hogy a fordítói szakma megalkotta a transzkreáció fogalmát, egy olyan kategóriát, amely mindenképpen az emberi tényező szükségességét emeli ki a fordításban. A fogalomzavarok elkerülésére ugyanis kiváló módszer egy új terminus meghonosítása: a gépi fordítás is fordítás, csakúgy, mint az emberi, viszont „gépi transzkreáció” nem létezik.

Post date: Thursday, June 29, 2017 - 10:29

A neurális gépi fordítás (Neural Machine Translation, NMT) egyértelműen 2017 legdivatosabb kifejezése lett a fordítóipar különböző szereplői – szabadúszók, fordítóirodák, fordításokat beszerző cégek – és mindenekelőtt a számítógépes nyelvészettel foglalkozók körében. Ez a blogbejegyzés egy gyors áttekintést kíván adni az NMT mai állásáról azoknak, akik még csak ismerkednek a témával, illetve szeretnék megérteni ennek az új technológiának a jelentőségét. Arról is szó lesz röviden, hogy kell-e rettegniük a fordítóknak, azaz felválthatja-e az emberi fordítást a gépi, és ha igen, mikor és hogyan? De mielőtt eljutnánk ehhez a vissza-visszatérő nyelvfilozófiai kérdéshez, kezdjük egy kis történelmi áttekintéssel és helyzetfelméréssel.

Hogy működött eddig a gépi fordítás?

Az NMT-t megelőző időszakban is többféle gépi fordítási modell létezett, például a szabályalapú, amely nyelvtani szabályok és egy szótár segítségével igyekezte reprodukálni az eredeti szöveget a célnyelven. Hasonlóan működött az ún. példaalapú gépi fordítás, amely már meglévő fordítások alapján logikai lépésekkel következtette ki az egyes szavak és kifejezések célnyelvi megfelelőjét (pl. Ha az „I drink” magyarul „Iszom”, az „I don’t drink” pedig „Nem iszom”, akkor a „don’t” fordítása minden bizonnyal „nem”). Mindkét modellnek megvoltak a maga előnyei – és persze a korlátai is. A 2000-es években pedig mindkettőt felváltotta a statisztikai gépi fordítás (SMT), amely óriási meglévő korpuszok (kétnyelvű és egynyelvű szövegek) segítségével, előfordulási statisztikák alapján próbálta kikövetkeztetni a szavak és szókapcsolatok helyes fordítását. A Google Translate egészen 2017 elejéig minden nyelvpárban statisztikai gépi fordítást használt (habár bizonyos ritkább nyelvpárokban a kétnyelvű korpuszok híján egy köztes angol fordításra is sor került).

Mindhárom fent leírt modell (és az ötvözésükből készült többféle hibrid megoldás is) több sebből vérzik: amellett, hogy nyelvtanilag sokszor helytelen mondatokat produkál, egyrészt az árnyaltabb jelentéseket nem képes „megérteni”, visszaadni, minden terminusnak a legalapvetőbb vagy legnépszerűbb jelentését fogja előnyben részesíteni. Másrészt – és ez még nagyobb akadály a tökéletesítésben – a szövegkörnyezetet és a témakört ignorálja. Bár a fordítómotort lehet „tanítani”, témakörökre specializálni, finomhangolni, de alapvetően mindegyik modell szegmenseket (mondatokat) fordít, és az előttük lévő vagy az őket követő mondatok nem tudnak hatással lenni a fordításra. Sőt, szegmensen belül is tovább szegmentál (kissé leegyszerűsítve: a lehető leghosszabb egyező mondatrészt keresi, ami már megvan a korpuszban), és ezen mondatrészek fordításai sincsenek hatással egymásra. Laikusoknak sem kell magyarázni, hogy miért óriási hátrány ez egy összefüggő, folyó szöveg fordításánál. Az SMT sokak szerint elérte teljesítőképessége határát, és finomhangolás nélkül (amely persze jelentős idő- és pénzráfordítást is igényel) már nem képes szignifikáns javulásra.

Hogyan működik és miért népszerű a neurális gépi fordítás?

A tavalyi év nagy bejelentése a Google részéről az volt, hogy tesztjeik alapján bizonyos környezetekben, bizonyos nyelvpárokban és bizonyos szövegtípusokon az NMT majdnem olyan jó minőséget tud produkálni, mint az emberi fordítók. Számokban kifejezve: egyes izolált esetekben akár 60%-kal kevesebb hibát vétett a korábbi modellekhez képest. Hiába az óvatos fogalmazás, erre felkapta fejét az egész világ, és a fordítóiparon kívüli média (pl. az Economist) és más óriáscégek (pl. Facebook) is aktívan foglalkozni kezdtek a témával, illetve szinte heti szinten jönnek a hírek arról (e héten például az Amazontól), hogy a gépi fordítással foglalkozó nagy cégek átállnak a neurális modellre. Oka lehet ennek a Google bejelentése mellett az is, hogy az NMT egy teljesen új, mondhatni gyerekcipőben járó technológia, egy új megközelítés, amely előtt számos lehetőség áll, és mégis megközelíti vagy meghaladja a korábbi modellek minőségét (szövegtípustól függően).

A mesterséges intelligencia kutatásával kéz a kézben járó NMT az első olyan modell, amely az emberi gondolkodást olyan szinten próbálja imitálni, hogy gyakorlatilag teljesen elrugaszkodik a forrásszöveg szórendjétől és strukturális kötöttségeitől – mindemellett figyelembe veszi a szövegkörnyezetet is. Anélkül, hogy a részletekbe és a számítógépes nyelvészet mélyebb bugyraiba beleásnánk, körülbelül úgy lehet megmagyarázni a folyamatot, hogy a gép gyakorlatilag megpróbálja leképezni a forrásszöveg jelentését egy nyelvtől független szinten, majd ezt a szintet „újrafogalmazza” a célnyelven. Sokkal kevésbé kötődik szószinten és strukturálisan a forrásszöveghez, és éppen ezért sokkal kevesebb szórendi és ragozási/egyeztetési hibát vét, mint például a statisztikai gépi fordítás.

Megszokott és újszerű kihívások

Az NMT, bármennyire népszerű, szinte már körberajongott megoldás, azért nem szabad elfelejteni, hogy a gépi fordítás egyik szakértőjének, John Tinsley-nek a londoni SlatorCon konferencián használt szavaival élve „végső soron csak a gépi fordítás egy újabb fajtája”. Téves lenne tehát azt gondolni, hogy a korábbi gépi fordítási modellek összes hibáját kiköszörüli, és minden téren tökéletes fordításokat fog produkálni. Bár a fejlesztése még korai szakaszban van, már most kirajzolódik, hogy az NMT-nek is meggyűlik a baja a hosszabb mondatokkal, és inkább rövid szegmenseken igazán hatékony. Ez egyébként a korábbi modelleknél is szokásosnak nevezhető probléma volt, főleg a magyarhoz hasonló nyelveknél. Továbbá bármennyire is gördülékeny, természetesen hangzó mondatokat produkál néha a neurális modell, könnyen becsaphatja az embert, ugyanis képes kihagyni szavakat, szókapcsolatokat vagy akár teljes mondatrészeket is (ami viszont az eddigi modellekre kevésbé volt jellemző). Az eddigi tapasztalatok alapján az agglutináló nyelvek ugyanúgy nehezebben dolgozhatók fel vele, mint a szegmentáltabb latin és germán nyelvek. A hibák javítását pedig lassítja, hogy sokkal mélyebben kell leásni a programba ahhoz, hogy megállapítsuk egy adott fordítási hiba okát, és nem is biztos, hogy megéri az erőfeszítést. Végül pedig a gépigényt kell megemlítenünk: jelenleg csak a legnagyobb cégek, illetve az NMT fejlesztésére külön költségvetéssel rendelkező szervezetek engedhetik meg maguknak az üzemeltetéshez szükséges géppark és neurális hálózatok fenntartását.

Mire számítsunk a jövőben?

A közeljövőben inkább a kutatás és a fejlesztés terén számíthatunk előrelépésre, a fordítócégek szokásukhoz híven valószínűleg kicsit lassabban fognak reagálni – azaz bár figyelemmel kísérik az eredményeket, és tesztelik a lehetőségeiket, nem valószínű, hogy azonnal átállnak egy NMT + emberi utószerkesztés modellre, hacsak nem kifejezetten szűk alkalmazási területen és csak bizonyos „sikernyelvpárokban” teszik ezt. Egyelőre a kelet-ázsiai nyelvekben (pl. kínai, japán) látható kiemelkedő javulás a gépi fordítások minőségében. A magyar nyelv – mondhatni, szintén szokásához híven – egyelőre kevésbé tűnik alkalmasnak arra, hogy NMT-vel az emberihez hasonló minőségben lehessen fordítani rá angolból (vagy ellenkező irányba). Elsősorban a technikai jellegű szakszövegek és a hasonló sémára épülő, adott szakterületet érintő szövegek esetében látható és várható további javulás.

És hogy mikor váltja fel az NMT az emberi fordítást? Erre a szakemberek általában azt válaszolják, hogy bizonyos területeken, bizonyos szövegtípusoknál és bizonyos nyelvpárokban lehetséges, hogy átveszi az uralmat – akár egy-két évtizeden belül is –, de kreatív emberi fordításra mindig is szükség lesz. Az NMT jelentősége tehát inkább abban van, hogy a fordítássegítő eszközökbe beépülve még jobban segíti, gyorsítja a fordító munkáját, hogy a nyelvésznek több ideje legyen a kreativitást, elvonatkoztatást igénylő mondatok és szövegrészek fordítására. Továbbá nem szabad elfeledni a nem szakmabelieknek nyújtott segítséget sem, hiszen ma is elsősorban a forrásnyelvet nem beszélő, de egy adott szöveget megérteni próbáló laikusok, nem pedig nyelvészek teszik ki a Google Translate és más gépi fordítómotorok felhasználóinak nagy részét. Az ember általi ellenőrzést és utószerkesztést egyáltalán nem kívánó gépi fordítások kora viszont egyelőre még nincs a láthatáron.

Post date: Friday, April 21, 2017 - 15:48

Legújabb blogcikkünkben egy számos fordítóirodát érintő problémát tárgyalunk, amelyre van egyszerű megoldás is, bár sokan nem tudnak róla. Sőt, egyéb iparágakat is érinthet a kérdés, ahol szabadúszók, közbeékelt ügynökségek és végügyfelek dolgoznak bejelentkezést igénylő online környezetekben.

Számos online (azaz böngészőből használható) fordítástámogató vagy fordítóalkalmazásban (pl. Smartling), de néha egyéb fordítói környezetekben és portálokon is szükség van a fordító részéről hitelesítő adatok megadására – legtöbbször egy e-mail-cím és egy jelszó formájában. Ez nem is okoz problémát addig, amíg a fordítási környezet működtetője maga a fordítóiroda, esetleg a fordítókkal közvetlen kapcsolatban lévő ügyfél, hiszen egymás számára amúgy is ismertek az adataik. De mi a helyzet abban az – elég sűrűn előforduló – esetben, amikor a „végügyfél” tulajdonát képezi az online eszköz, és a közbeékelt fordítóiroda nem szeretné kiadni a szabadúszó fordítók e-mail-címét? Hiszen egyrészt adatvédelmi, másrészt egyéb titoktartási aggályai lehetne a fordítócégnek, amely adott esetben joggal féltheti értékes szabadúszói személyes adatait.

Vegyünk egy példát: egy projekten három fordító és egy lektor dolgozik egyszerre, és mindegyiküknek külön e-mail-címre és jelszóra van szükségük a fordítási környezetbe való belépéshez. Ha a fordítóiroda nem akarja kiadni az ügyfélnek a címüket, azt gondolhatja, hogy kénytelen lesz „kamu” (azaz másra nem használt) e-mail-címeket létrehozni a csapat minden egyes tagjának, pl.

fordito1@legjobbforditas.hu, fordito2@legjobbforditas.hu, fordito3@legjobbforditas.hu, lektor@legjobbforditas.hu

Ha több nyelvre is kérik az adott projektet, az nyelvenként még ugyanennyi címregisztrációt jelentene. Ez természetesen rengeteg idő és adminisztráció még akkor is, ha számos szolgáltatónál hozhatunk létre viszonylag gyorsan és egyszerűen e-mail-címeket.

Azonban a Gmail rendelkezik egy apró és javarészt ismeretlen, de nagyon hasznos funkcióval, amellyel kikerülhető az e-mail-címek regisztrációjának kényszere és kellemetlensége.* Ennek lényege, hogy ha egy „+” jellel kezdődő karakterlánccal egészítjük ki gmailes címünk „@” előtti részét: az ilyen címre küldött leveleket ugyanis az eredeti címünkre kapjuk meg. Például a fenti esetben, ha a fordítóiroda rendelkezik egyetlen gmailes címmel, amely legyen például legjobbforditas@gmail.com, akkor az alábbi címekre címzett e-mailek is ugyanerre a címre fognak megérkezni:

legjobbforditas+fordito1@gmail.com, legjobbforditas+fordito2@gmail.com, legjobbforditas+fordito3@gmail.com, legjobbforditas+lektor@gmail.com

Ugyanakkor mind a Smartling, mind más online környezetek külön e-mail-címként észlelik a fenti címváltozatokat, azaz használhatók különböző személyek bejelentkezési címeként. Így nemcsak a regisztráción spórolunk időt, hanem azon is, hogy a „kamu” e-mail-címek átirányításával nem kell foglalkoznunk, automatikusan megtörténik (az első esetben ezzel szemben a fordítóirodának még átirányítást is be kellene állítania a létrehozott címekre, ha nem akarja mindegyiket egyesével folyamatosan ellenőrizni). A harmadik nagy előny az időfaktor és az átirányítás mellett, hogy egy helyen látni fogunk minden információt – a fordítónak pedig magát a fiókot legtöbbször nem is kell használnia, hiszen a cím csak bejelentkezési célt szolgál.

Így megóvhatjuk adatainkat, időt takaríthatunk meg, ráadásul a fordítókra is kevesebb adminisztrációs feladatot terhelünk. Köszönjük Sisák Tamás senior projektmenedzser kollégánknak az ötletet, és sok sikert kívánunk minden kollégának a trükk kipróbálásához!

* Tudomásunk szerint más e-mail-szolgáltatóknál ez a funkció nem működik, de érdemes ellenőrizni, hátha rendelkeznek hasonló funkcióval.

Post date: Tuesday, September 20, 2016 - 10:11

A HVG cikke arról tudósít, hogy a magyar kormány (a Magyar Közlönyben is közölt kormányhatározat szerint) szeretné elérni, hogy a londoni székhelyű Európai Gyógyszerügynökség (European Medicines Agency, EMA) a Brexit esetleges megvalósulása után Budapestre költözzön. Tekintsünk el most az előzetes esélylatolgatástól – hiszen egyrészt már több „nagyágyú”, úgymint Olaszország, Svédország és Németország is bejelentette hasonló szándékát, másrészt számos szakértő szerint még a Brexit véghezvitele sem tekinthető biztosnak –, és nézzük át, mik az előfeltételei, illetve mik az esetleges hozadékai egy ilyen eseménynek. Cikkünk végén a hazai és európai fordítóiparra gyakorolt hatással is foglalkozunk.

Canary Wharf, London – az EMA jelenlegi székhelye

Előfeltételek

Nyilvánvaló, hogy ha nem is olyan súlyú szervezetről van szó, mint az Európai Parlament vagy az Európai Bíróság, az EMA igazi „nagy falat”: hét bizottsággal rendelkezik, mindegyik bizottságba egy tagot és egy helyettesítő tagot delegál az EU mind a 28 tagállama, valamint Izland és Norvégia is; ezenfelül akár 5 további tag is helyet foglalhat a bizottságokban szakértőként. És akkor még csak a bizottságokról beszéltünk – a teljes alkalmazotti létszám 850 körül van, amelynek (meglepő módon) csak 7%-a brit állampolgár.

Egy ilyen nagyságrendű szervezet Budapestre költöztetéséhez számos feltételnek teljesülnie kell:

  • politikai akarat: a magyar kormánynak és a magyar államnak egy emberként ki kell állnia e minden bizonnyal bonyolult és költséges projekt mellett, ha sikert akar elérni;
  • sikeres lobbitevékenység: mivel más EU-tagországok is pályáznak a lehetőségre, képviselőinknek mindent be kell vetnie, hogy a magyar pályázat bizonyuljon a legjobbnak;
  • logisztikai feltételek: mind épület, mind megközelíthetőség és nemzetközi közlekedés (repülőtér közelsége, közvetlen repülőjáratok minden EU-tagországba stb.) szempontjából olyan helyszínt kell választani a szervezetnek, amely alkalmas és méltó a feladatra;
  • emberanyag: ha a szervezet Magyarországra költözik, helyben kell biztosítani a nem EU-delegált dolgozókat: képzett, sok nyelven beszélő, az EMA-t érintő kérdésekben jártas szakembereket, akik pótolni tudják a jelenleg brit részről biztosított alkalmazotti kört. Több száz munkahelyről is szó lehet, azonban a jelenlegi munkaerőhiány mellett érdemes jó előre mérlegelni, hogy honnan, hogyan lehet és érdemes a szükséges emberi erőforrást előteremteni;
  • nyelvi szükségletek: a fenti kérdéskörhöz szorosan kapcsolódik, de nemcsak az alkalmazottak szempontjából fontos, hogy az EMA – EU-s ügynökség lévén – hatalmas mennyiségű szöveget termel és fordíttat az EU számos nyelvére (gyógyszer-engedélyezési eljárások, határozatok, új szabályozások, publikációk stb.). Érdemes azon is elgondolkodni, hogy a jelenleg angol nyelven születő szövegek vajon magyarul íródnak-e majd, és ha igen, ki fogja ezeket lettre, litvánra, portugálra fordítani. Vagy maradjon az EMA elsődleges munkanyelve az angol (bár addigra ez már csak Málta és Írország tagsága miatt lesz hivatalos nyelv)? És –britek hiányában – vajon milyen anyanyelvű szakértők fogják megszövegezni ezeket az angol nyelvű dokumentumokat? Ez a problémafelvetés egyébként az összes EU-intézményre igaz lehet.

Hasznok

Teljesen nyilvánvaló, hogy egy fontos EU-ügynökség Budapestre költözése nemcsak formális vagy politikai presztízskérdés, hanem komoly gazdasági haszonnal is jár(hat). Elég csak az ügynökség működtetéséhez szükséges funkcionális (napi működés, személyzet ellátása, beszerzések), szervezési (konferenciaturizmus, alkalmazottak utaztatása és elszállásolása) és adminisztratív (a fent említett fordítási és akár tolmácsolási feladatok ellátása) költségekre, illetve ezek EU általi finanszírozására gondolni. De az EMA közelsége valószínűleg „nem ártana” a hazai gyógyszeriparnak sem: könnyebb és gyorsabb kommunikáció a gyógyszeripar és az EMA képviselői között, szakmai rendezvények stb. – a hasznok egyértelműnek tűnnek. A hosszú távú hasznok között pedig muszáj megemlíteni az ország (és ezzel együtt Kelet-Európa) helyének megerősödését az EU-n belül, ami nemcsak a hazai euroszkeptikus hangok lecsendesítését jelentheti, hanem egy ténylegesen multicentrikus, nem nyugatközpontú EU felé történő előrelépést.

Mivel azonban blogunk a fordítással kapcsolatos témákkal foglalkozik, ideje, hogy rátérjünk a szakmánkra gyakorolt lehetséges következményekre.

A fordítóiparra gyakorolt hatás

Akár az angol marad az EMA elsődleges munkanyelve és az általa kibocsátott dokumentumok elsődleges nyelve, akár felváltja a magyar (vagy esetleg egy másik, nagyobb EU-s munkanyelv), mindenképpen nagy mennyiségű fordítási munka tevődhet át Magyarországra. Az EMA (és az EU Szerveinek Fordítóközpontja) szervezeten belül valószínűleg nem lesz képes mindezekkel a nyelvi igényekkel megküzdeni, így biztosra vehető, hogy ilyen vagy olyan módon megnövekedne a témához értő hazai szakfordítók terhelése. Amennyiben az ügynökség magyar nyelven szövegezne meg bizonyos dokumentációkat (ezt mi kevésbé valószínű forgatókönyvnek tartjuk), úgy felmerül a kérdés, hogy megoldható-e egyáltalán ezek közvetlen fordítása az EU összes nyelvére. Ugyanis gyógyszerészeti-szabályozási szakszövegre nem könnyen lehet szakfordítót találni a kisebb célnyelveken (dán, észt, svéd stb.).

Nyilvánvaló, hogy nemzetközileg is eltolódnának a hangsúlyok: még ha angol nyelvű szövegek is születnek elsődlegesen, feltételezhető, hogy a kiszervezett fordítási feladatokat a közelség és a könnyebb kommunikáció miatt magyar fordítópiaci szereplőkhöz (is) irányítaná az ügynökség. A változás tehát már biztos, a kérdés csak az, hogy mikor kerül sor végleges döntésre az EMA elköltöztetéséről. Két év rövid idő is lehet, és az Egyesült Királyság kilépésének megindítása esetén gyors lépésekre lesz szükség az elvárt háttér megteremtéséhez, bármelyik ország legyen is a befutó.

Források:

http://hvg.hu/gazdasag/20160901_Konkret_terve_van_a_Brexit_utanra_Orbaneknak

http://raps.org/Regulatory-Focus/News/2016/07/06/25278/EMA-on-Brexit-New-Headquarters-Locale-Will-be-Decided-by-Member-States/

http://www.politico.eu/article/brexit-vote-sets-off-race-to-seat-ema/

Post date: Monday, May 9, 2016 - 11:19

Valljuk be, amikor az ügyféloldalon állunk, nem szeretjük az elégedettségi felméréseket, mert úgy érezzünk, a már megvásárolt terméket vagy szolgáltatást kínáló eladó az időnket rabolja egy múltbéli tranzakcióval kapcsolatban – bármennyire rövid legyen is a felmérés. A kérdezők így aztán különféle ajándékokkal próbálják „lekenyerezni” a drága idejét féltő ügyfelet a részvétel érdekében. De vajon miért tartják olyan fontosnak a szolgáltatók ezeket a felméréseket? A válasz egyszerű: gondoljunk csak bele, ha egy adott kávéfőzőről minden egyes vásárló kitöltene egy kérdőívet, és beleírná a fejleszthető pontok közé, hogy jó lenne, ha jegeskávét is tudna készíteni a gép – vajon a következő modellen lenne-e jegeskávé gomb? Valószínű, hogy a gyártó erre, és nem mondjuk a gyorsabb lefőzési időre összpontosítana. Hosszú távon mindenképp az ügyfél érdekét szolgálja egy ilyen felmérés, hiszen a gyártó vagy szolgáltató cég akkor tudja őt a legjobban kiszolgálni, ha ismeri a pontos igényeit, vágyait. Persze erősségeink megismerése is elsődleges cél – hiszen ezekre építve lehet még előrébb lépni a komoly versenyt mutató iparágunkban.

2016-os, négy perc alatt kitölthető ügyfél-elégedettségi felmérésünket úgy állítottuk össze, hogy megismerhessük mind az adott ügyfél által leginkább kedvelt tulajdonságunkat, mind azokat a területeket, ahol szolgáltatásainkat tudnánk bővíteni vagy optimalizálni. A válaszok, habár névtelenül lehetett őket beküldeni, szinte egytől-egyig dicsérő, nagyon pozitív hangvételűek voltak, ami különösen jólesett a csapatunknak. A szövegesen kifejthető válaszok között a Hunnect-munkatársak segítőkészségét nagyon sokan megdicsérték, de még apróságokat, például a könnyen megjegyezhető e-mail-címet is kiemelték. Viszont lássunk alább pár feleletválasztós eredményt:

Ügyfeleink 89%-a szerint a „pontos szállítás” kategóriában kiemelkedő (Nagyon jó), a maradék 11% szerint pedig értékelés jár nekünk – az Átlagos, Átlagon aluli és Gyenge opciót senki se választotta. Hasonlóan jó értékelést kapott a „gyors válaszidő” (81% Nagyon jó, 19% ). Kiemelkedő még a „minőség” értékelése: 70% a Nagyon jó, 26% a és 4% az Átlagos válaszok aránya, ennél rosszabbat senki se választott.

Beszéljünk kicsit a fejlesztendő vagy bővítendő területekről! Meglepve olvastuk, hogy ügyfeleink 46%-a nem hallott még az Élettudományi üzletágunk (Life Sciences Department) 2015-ös létrehozásáról. Ez mindenképpen tanulságos volt számunkra, hiszen a jövőben jobban oda kell figyelnünk arra, hogy minél több csatornán keresztül juttassuk el ügyfeleink részére az őket is érintő újításokat. Szöveges választ lehetett adni arra a kérdésre, hogy milyen további szolgáltatásokra lenne igény. Egyes ügyfeleink a kiadványszerkesztési szolgáltatásokat (DTP) hiányolták – miközben ezeket valójában jelenleg is kínáljuk; más ügyfelek a nem kelet-európai, azaz népszerűbb célnyelvek kapacitásbővítését szorgalmazták. Ez utóbbit mindenképpen ösztönzésnek vesszük, hogy adott esetben teljes nyelvi csomagot ajánlhassunk minden ügyfelünknek, így megtakarítva nekik a különböző alvállalkozók között „szétdarabolt” projektek megszervezésével járó időt.

                Végül pedig ejtsünk pár szót az általános tanulságokról: egyértelmű, hogy (a tavalyi évhez hasonlóan) továbbra is a csapat segítőkészsége, a gyors válaszok és a pontos szállítás tartozik legnagyobb erősségeink közé. Ami a kommunikációnkat illeti, a jövőben igyekszünk még jobban tájékoztatni minden ügyfelünket a pontos szolgáltatási kínálatunkról, növelni kapacitásunkat, – egyszóval beépíteni a „Jegeskávé” gombot a kávéfőzőbe, és ezt jól láthatóan fel is tüntetni a dobozon.

Post date: Friday, April 8, 2016 - 13:09

2016 februárjában a Hunnect Kft. alkalmazottai egy személyre szabott képzésen vehettek részt, melynek címe „Kommunikáció a gyógyszeriparban” volt. Az előadó-tréner, dr. Markovich György több mint 40 éves tapasztalattal rendelkezik a gyógyszeriparban, mindemellett cégvezetői és kommunikációs tapasztalata is több évtizedre nyúlik vissza.

Sokakban felmerülhet a kérdés, miért van szüksége a gyógyszeriparnak szakfordítókra, és egyáltalán milyen jellegű szövegeket fordítanak az erre szakosodott irodák és szabadúszók. Logikus válasznak tűnne, hogy a Magyarországon forgalomba kerülő gyógyszerekhez tartozó dokumentáció (pl. betegtájékoztatók) lefordítása teszi ki a gyógyszerész-szakfordítók munkájának nagy részét, amelyek ráadásul repetitív és kevés fordítói kreativitást vagy kapacitást igénylő szövegek. Ez azonban nem feltétlenül felel meg a valóságnak. A tesztelés alatt álló gyógyszerek (vizsgálati készítmények) rendkívül szigorú és bonyolult, több fázisú gyógyszerkísérleteken (hivatalos nevükön klinikai vizsgálatokon) mennek át, mire eljuthatnak az engedélyeztetésig. Azokban a szakaszokban, ahol már emberek kisebb-nagyobb csoportjain is ki kell próbálni a készítmények hatásait (ideális dózis, gyógyhatások és mellékhatások szempontjából), kiemelten fontos, hogy a vizsgálatban részt vevő minden egyes beteg 100%-ig tisztában legyen a részvételi feltételekkel és kockázatokkal, körülményekkel, illetve a lehetőségeivel. Ezért minden olyan klinikai vizsgálat dokumentációját, amely több országban is toboroz résztvevőket, le kell fordítani minden egyes jelentkező vagy érdeklődő anyanyelvére.

A betegeknek szóló (ún. „patient-facing”) anyagok mellett ráadásul igen jelentős mennyiségű tájékoztató és szabályozó célú szöveg jön létre az orvosok számára is (ún. „physician-facing” szövegek); természetesen minden vizsgálatvezető orvos is a saját nyelvén kell, hogy olvassa ezeket, hiszen bármennyire is jól tudnak angolul vagy a vizsgálati protokoll eredeti nyelvén, itt a legapróbb részleteknek is óriási jelentősége lehet. Mindezek következtében rengeteg olyan gyógyszeripari fordítás keletkezik évről évre, amelyet csak igen szűk körben olvasnak majd – lehetséges, hogy extrém esetben akár csak egyetlen orvos vagy egyetlen beteg.

A másik felmerülő kérdés a laikusok részéről: kik fordítják az ilyen szövegeket? Ahogy az orvosi szakfordításokról szóló blogbejegyzésünkben is kiemeltük, az elvándorlás és a munkaerőhiány miatt nehéz főállású orvosi szakfordítókat találni az országban; ez ugyanúgy igaz a gyógyszerészeti szakfordítókra is. Mindemellett a Hunnect kiemelten ügyel arra, hogy csak a szakmában jártas, szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező fordítók dolgozzanak az ilyen kényes jellegű szövegeken, hiszen nemcsak a szaknyelvvel, de a használandó sablonokkal és szabályozásokkal is tisztában kell lenni. Mint minden szakterületen, szerencsére itt is megtalálhatók a nyelvek iránt szenvedélyesen elkötelezett, lelkes szakemberek, akik számára a fordítás legalább ugyanakkora élvezet, mint kihívás. Élettudományi osztályunk pedig továbbra is gondoskodik arról, hogy házon belül is mindig legyen a témához értő specialista.

Amennyiben kérdése van a gyógyszerészeti szakszövegek fordításával kapcsolatban, forduljon hozzánk bizalommal bármely elérhetőségünkön. Szívesen állunk rendelkezésére további információval.

 

Post date: Tuesday, March 22, 2016 - 15:39

Szemfüles levelezőpartnereink – alvállalkozók és ügyfelek – észrevehették már az e-mailjeink aláírásában megjelenő, időről időre változó egyedi logókat. Legújabb blogbejegyzésünkben Tölgyesi Évát, a Life Sciences üzletágunk vezetőjét kérdezzük (nem is annyira) titkos szenvedélyéről, az egyedi logók megalkotásáról, illetve más hobbijairól is.

Honnan jött az ötlet a Hunnect-logók aktualizálására? Melyik volt az első ilyen logó?

Egy nagyon hideg decemberi napon, hogy feldobjam a hangulatot, sapkát adtam a Hunnect logójára. Ez megtetszett a kollégáknak is, és elkezdték ők is használni a téli logót. Ezután nem volt megállás. Próbálom mindig az évszaknak vagy egy eseménynek megfelelően megálmodni és létrehozni az újabb logókat.

Milyen reakciók jöttek eddig az ügyfelektől és alvállalkozóktól az aktualizált logókra?

A szemfülesebbek egyből kiszúrják, ha új a logódizájn. Eddig csak pozitív visszajelzést kaptam az ügyfelektől és az alvállalkozóktól egyaránt. Általában azoknak az ügyfeleknek és alvállalkozóknak szokott feltűnni az új logó, akikkel szorosabb kapcsolatot ápolunk. Természetesen minden dicséret jól esik, de amikor egy nagy külföldi ügyfél is észreveszi és megdicséri a munkámat, azt egy különleges dolognak tartom. A legnagyobb sikert eddig a 2015 őszi logó aratta a visszajelzések alapján. Vicces és informatív volt. Erről van szó:

Milyen fotószerkesztési múlttal vagy tapasztalattal rendelkezel? Szoktál-e más, hasonló jellegű munkákat végezni a munkádhoz vagy szabadidődben?

Iskolában nem tanultam soha a fotószerkesztést, hanem saját magam próbáltam elsajátítani több program csínját-bínját is. Természetesen van még hova fejlődnöm, de van egy program, amit már elég magabiztosan tudok használni. Szoktam a logók mellett a kollégáknak segíteni, ha képszerkesztésre van szükség egy-egy projekthez, valamint a Hunnect Facebook-oldalára is gyakran én utószerkesztem a képeket. A szabadidőmben az általam készített képeken szoktam gyakorolni. Ezek általában természet- vagy kutyás fotók.

Mesélj még egy kicsit a munkahelyen kívüli érdeklődési köreidről, hobbijaidról!

Nagyon szeretek olvasni, főleg életrajzi regényeket és ázsiai irodalmat. Most éppen Hosszú Katinka második könyvét olvasom. A másik hobbimnak már nem is a kutyázást tartom, hanem a versenyagarászatot. Edzünk és versenyekre megyünk. A két hobbi vegyítése, amikor az agarakkal kapcsolatos szakirodalmat olvasom. Jelenleg két whippet (vagy más néven kis angol agár) lakik nálunk: Cyndi és Dotty. Nagyon szeretjük őket, egyfajta harmóniát teremtenek otthon, célokat adnak a versenyzések kapcsán. A két elég időigényes hobbimnak nagyon sok pozitív lecsapódása van. Például tévénézésre már egyáltalán nem jut időm, és napi szinten sportolunk.

Post date: Monday, January 4, 2016 - 13:55

 

A 2015-ös évben változtak a magyar helyesírási szabályok, és 2016. szeptember 1-jén (vagy 1-én) már végérvényesen életbe is lépnek (addig hivatalosan a régi és az új is elfogadott), így mostantól cégünk is az új helyesírási elveket alkalmazva szállítja a magyar nyelvű munkákat ügyfeleinek. Néhány érdekes változás is akad, vegyük például az alábbi mondatokat.

A régi helyesírási elvek szerint:

Pókember a tetőablak nyitva tartása miatt könnyedén besurrant lakásába, ami megkönnyítette dolgát, hogy átöltözve, Peter Parkerként jegyet válthasson a Star Wars VII. részére a jegyárusító hely nyitva tartása alatt.

Az új változások miatt, ha üzemidőről van szó, a nyitva tartás szót már egybe kell írni, így a fenti mondat helyesen így alakul:

Pókember a tetőablak nyitva tartása miatt könnyedén besurrant lakásába, ami megkönnyítette dolgát, hogy átöltözve, Peter Parkerként jegyet válthasson a Star Wars VII. részére a jegyárusító hely nyitvatartása alatt.

Nem ez az egyetlen változtatás, ha megvizsgáljuk az alábbi mondatot, láthatunk egyéb érdekességet is:

.

Peter Parker a jegyiroda felé találkozott régi ismerősével, Mariannal, aki megadta neki új e-mail címét.

Az új elvek szerint helyesen így fest a mondat:

Peter Parker a jegyiroda felé találkozott régi ismerősével, Mariann-nal, aki megadta neki új e-mail-címét.

Vagy:

Peter Parker a jegyiroda felé találkozott régi ismerősével, Mariann-nal, aki megadta neki új ímélcímét.

Fontos változás még például az -i képző, amely ezentúl a többszörös összetételeknél nem számít bele a szótagszámlálásba. Így alakul az alábbi mondat tehát:

Azt nyilván mindenki tudja, hogy Pókember nem holmi szuperhős-ruházati boltban vásárolja jelmezét, hanem saját maga készíti.

Helyesen így írjuk mostantól:

Azt nyilván mindenki tudja, hogy Pókember nem holmi szuperhősruházati boltban vásárolja jelmezét, hanem saját maga készíti.

A többi képzőt ugyanakkor nem érinti ez a változás, tehát az alábbi mondat továbbra is így helyes:

Pókember keveset tudott New York tömegközlekedéséről, mert fejében inkább hálóhinta-rendszerű térkép volt.

Függetlenül attól, kinek mennyire tűnnek észszerűnek (igen, ez is így helyes már) ezek a változások, az Akadémia javaslatait követjük ezentúl. Mivel a példák korántsem fedik le teljesen az újdonságokat, helyesírásunk szabályainak részletes változásairól az alábbi linken olvashat bárki: http://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/sajtoszoba/A_magyar_helyesiras_szabalyai_Valtozasok.pdf

Weboldalunkról pedig letölthető a saját készítésű helyesírási útmutatónk, amely ugyan nem teljes, de könnyen érthető példákkal illusztrálja a legfontosabb változásokat.

Boldog új évet és az új helyesírási szabályokban való könnyű kiigazodást kívánunk minden olvasónknak!

 

 

Post date: Thursday, December 3, 2015 - 15:24

Manapság egyre könnyebben juthatunk olyan információkhoz a nagy világcégekről, amelyek régen elérhetetlenek lettek volna, hiszen a kommunikáció és az állandó tartalomgyártás alapkövetelmény lett minden, magára valamit is adó vállalatnál. Némely statisztika érdekes és hasznos, másoknak kevesebb a mondanivalója, mint a reprezentációs értéke. Mindenképpen tanulságos viszont az a Venture Beat-kimutatás, amely a legnagyobb IT-cégek dolgozóinak átlagéletkorát vette górcső alá: eszerint a legfiatalabb átlagéletkor az AOL (27), a Facebook (28), a LinkedIn és a Salesforce (29) állományában van, és az „élmezőnybe” tartozik még (amennyiben az alacsony átlagéletkort vesszük előnynek) a Google, az Apple, az Amazon és a Yahoo is (30 körül). A lista végén (40 év alatt) az IBM, a HP és az Oracle kullog.

Adja magát a következtetés, hogy igazán sikeres technológiai céget fiatalokkal lehet és kell üzemeltetni. Hiszen mindannyian tudjuk: a fiatalok jó munkabírásúak, könnyen alkalmazkodnak, gyorsan tanulnak, és az informatikai felkészültségük is összehasonlíthatatlanul jobb az idősebb generációénál. De vajon tényleg ennyire egyszerű a képlet? Nem biztos. Egy másik statisztika szerint (forrás: UXC) a fiatalok valóban sokkal jobbak technológiai szempontból, és persze költséghatékonyak is. Ugyanakkor az „X generáció” tagjainak (1963 és 1980 között születettek) is megvannak a maguk előnyei: sokkal könnyebben létesítenek emberi kapcsolatokat, sokkal együttműködőbbek, és a problémamegoldási készségeik is fejlettebbek. Na de mi a helyzet a még idősebb generációval? Ugyanezen statisztika szerint ők a csapatmunkában, a mentorálásban és a vezetésben kiválóak.

Marad a kérdés, hogy egy fordítócég vajon technológiai cég-e, és ha igen, vajon milyen a korosztályok ideális eloszlása. Az első kérdésre a válasz természetesen igen: soha annyi informatika és technológia nem szőtte még át a fordítási iparágat, mint manapság; a fordításimemória-eszközök (CAT) mellett egy ideje már a fordításmenedzsment-rendszerek (TMS) és a kommunikációs csatornák is mind az internetre vándoroltak, és havonta jönnek ki a mérföldkő-jelentőségű újítások mindhárom területen. Aki nem figyeli a fordítóipar technikai újításait, könnyen lemaradhat. Az Y generációs projektmenedzserek és fordítók tehát nélkülözhetetlen erőforrásai egy mai fordítócégnek. Ugyanakkor a középvezetői és vezetői szinten, az értékesítésben nem árt egy-két X vagy baby boom-generációs, együttműködést és csapatmunkát segítő személy. Erről a Hunnect összetétele is tanúskodhat, ahol pont így oszlanak meg a korosztályok és a felelősségek.

Vajon mi történik majd, amikor már csak Y (és újabb) generációs alkalmazottak állnak majd a cégek rendelkezésére? Kevesebb lesz a jó vezető és a csapatjátékos, de több az informatikai guru? Vagy a felnövő nemzedékek előbb-utóbb automatikusan elsajátítják ezeket a tulajdonságokat? Ez persze egy nyitott kérdés, és a technológiai fejlődés mai üteme mellett megjósolhatatlan, hogyan fog kinézni a modern vállalatok élete és működése akár csak 10 év múlva is. Egy biztos: minden korosztályt muszáj lesz integrálniuk. Az pedig majd kiderül, hogy a cégek adaptálódnak a korosztályok jellemző tulajdonságaihoz, vagy fordítva.

Forrás: VentureBeat.com, UXC Professional Solutions

Post date: Friday, September 25, 2015 - 00:33

Egészen megdöbbentőek az orvosok elvándorlásáról szóló hírek: a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke szerint körülbelül napi 3 orvos (és 2 ápoló) hagyja el a Magyarországot külföldi munkavállalás céljából. A kivándorlás jelensége természetesen nem új: ez egy évek óta tartó folyamat, amely ugyan minimális mértékben csökkenést mutat, de a nyugati országok szívóhatása valószínűleg nem fog mérséklődni az elkövetkezendő években az egész nyugati világban fokozódó orvoshiány következtében.

Egy ilyen környezetben a magyarországi orvosok és egészségügyi dolgozók egyre többet és egyre több helyen dolgoznak, így az orvosi szakfordítók megtalálása és foglalkoztatása is egyre problematikusabb a fordítóipar szereplői számára. Márpedig közhely, hogy orvosi szakfordítást nem lehet olyan fordítóra bízni, aki nem szakmabeli, sőt specialista, bármilyen jó nyelvi ismeretekkel és készségekkel is rendelkezzen egyébként – az élettudományokra fokozottan igaz, hogy egyetlen apró pontatlanság vagy félreérthető szövegrészlet is tönkreteheti az amúgy kifogásolhatatlan minőségű fordítás értékét.

Amint az a 2015-ös berlini LocWorld konferencia élettudományi szakágán is kiderült, Közép- és Kelet-Európa országai mind hasonló cipőben járnak: az orvosi szakfordítók általában csak félállásban, keresetkiegészítésként fordítanak, főállásban pedig praktizálnak. Így a megrendelők által elvárt fordítási sebesség és minőség megtartása extra erőfeszítéseket igényel mind a fordítócégek, mind maguk a fordítók részéről. Mindemellett a fordítási igény folyamatosan nő, hiszen az orvosi eszközök és a gyógyszergyártás iparága is töretlen fejlődést mutat.

A Hunnect Kft. 2015-ben úgy döntött, létrehozza Hunnect Life Sciences néven a cég orvosi-élettudományi ágazatát, amely házon belüli nyelvészek, auditált orvosi szakfordítók és kijelölt projektmenedzserek segítségével küzdi le a szakma kihívásait. Úgy gondoljuk, a lépés nemcsak szükséges, hanem logikus és hatékony is volt, hiszen a házon belüli csapatunk által készített és felügyelt fordítások minősége az ügyfél-visszajelzések alapján páratlanul megbízható (10 000-ből 1-nél kevesebb reklamáció az ISO-ellenőrzés során összesített 2014-es adatok alapján).

Tölgyesi Éva biológus és természettudományi szakfordító vezetésével immár gőzerővel üzemel új üzletágunk, amely korábbi tapasztalatainkat felhasználva koncentrál az orvosi, gyógyszerészeti, biológiai és egyéb élettudományi témájú projektek megfelelő és időben történő kivitelezésére. A meglévő erőforrásaink mellett folyamatosan fejlesztjük is állományunkat – mind külső, mind belső emberekkel egészítjük ki csapatunkat. Reménykedve az elvándorlási folyamat megtorpanásában, cégünk továbbra is izgalmas projektekkel és fejlődési lehetőséggel keresi a fiatal és ambiciózus, valamint a tapasztalt, veterán orvosi fordítókat.

 

Üdvözöljük blogunkon, amely érdekes hírekkel és információkkal szolgál a fordítás világából, de elemző vagy éppen mókás történeteket és cikkeket is tartalmaz munkatársaink tollából – kizárólag magyar nyelven. Angol nyelvű híreinkért keresse fel a Hírek oldalt vagy a LinkedIn-profilunkon közzétett rendszeres frissítéseket.

Azonnali elérhetőség
Tel:
(+36) 62 950 222
Email:
mail@hunnect.hu