Marketingfordítás vagy transzkreáció: van-e különbség, és ha igen, mi az?

Napjainkban egyre inkább kezd elterjedni a transzkreáció (angolul transcreation) fogalma, és bár a fordítói szakma lassan tényként kezeli a létezését, a definínció egyrészt még igen képlékeny, másrészt a szakma kívülállói nemigen sejthetik a névből, miről van szó. Ez a blogcikk elsősorban nekik szól.

Miért pont transzkreáció?

A transzkreáció szóban mindenki jól felismerheti a fordítás angol megfelelőjében is meglévő transz- előtagot, illetve a létrehozást, alkotást jelentő kreáció tövet. A szakma ezt a mesterségesen létrehozott, kicsit művi hangzású terminust szándékosan a „sima” fordítástól való megkülönböztetés érdekében választotta. A lényeg, hogy a transzkreáció nem „csupán” fordítás, hanem egyfajta újraalkotási folyamat a célnyelven, azaz az eredetitől jóval elrugaszkodottabb, adott esetben akár eltérő célnyelvi szöveg (szándékosan nem fordítást írunk) jön létre. A célja egy olyan szöveg létrehozása, amely minden tekintetében – nemcsak nyelvileg, hanem kulturálisan is – olyan, mintha eredetileg is ezen a nyelven írták volna. Sokan érvelhetnek persze azzal, hogy az igazán jó fordítás is pont ilyen – azonban manapság, különösen a fordítássegítő szoftverek (CAT) elterjedésével, a mondatról mondatra fordítás teljesen bevett és elfogadott dolog. Közhelynek hangozhat, hogy „nem szavakat, hanem gondolatokat fordítunk”, azonban a rutinszerű, de tűpontos fordítást igénylő területeken (pl. orvosi zárójelentések) nagyon is sűrűn előfordul a szóról szóra fordítás is, és van is létjogosultsága. A transzkreáció minden esetben a gondolatot, az üzenetet próbálja megragadni: ezért egy mondatnak nem mindig egy mondat felel meg, sőt, adott esetben elképzelhető, hogy bizonyos mondatot vagy mondatokat kihagyhatunk a szövegből, vagy akár hozzá is adhatunk. Az is előfordulhat, hogy – horribile dictu – transzkreáció után a célszöveg egész egyszerűen másról szól, mint a forrásnyelvi szöveg. Ilyen megoldások a hagyományos fordításban nemigen fordulnak elő.

Mikor van szükség transzkreációra?

A transzkreáció elsősorban a marketingszövegek vagy egyéb kreatív, kulturálisan beágyazott forrásszövegek precíz fordítását váltja fel vagy helyettesíti; a marketing elsődleges célja ugyanis az értékesítés segítése, értékesíteni pedig csak úgy lehet, ha a szöveg kifogástalanul hangzik, és gördülékeny a vásárló anyanyelvén, valamint ugyanazt az érzelmi hatást éri el az olvasóban. Bizonyos nyelvek azonban szűkszavúbbak vagy máshová helyezik a hangsúlyt, arról nem is beszélve, hogy egy nyomtatott vagy nagy láthatóságú online dokumentumnál a helyigényre és az elrendezésre, formázásra is oda kell figyelni – nem mindegy tehát, hogy milyen ábécével, mennyire egyszerű vagy bonyolult mondatokkal, milyen stílusban szólítjuk meg az olvasót. Az ilyen nyelvi és kulturális sajátosságokat csak a célnyelvet anyanyelvi szinten beszélő fordítók ismerik és tudják alkalmazni, ezért fontos alapelv, hogy transzkreációt kivétel nélkül mindig csak a célnyelvet anyanyelvi szinten beszélő fordító végezhet (ez egyébként alapesetben a fordításra is igaz, de szűk vagy nagyon speciális szakterület, illetve ritka nyelvpár esetén ettől a követelménytől néha muszáj eltekintenie a szakmának).

Mennyibe kerül a transzkreáció?

A „mennyibe kerül a fordítás” egy sűrűn szóba kerülő (sőt, a kelleténél gyakrabban központi helyet elfoglaló) kérdés az iparágunkban. Míg a fordítási árak a mai napig is legtöbbször szóáron (esetleg karakteráron) vannak meghatározva a fordítóirodák többségében, a transzkreáció nem vezethető le ennyire egyszerűen a mennyiségre. Hiszen ahogy említettük, lehetséges, hogy menet közben kimaradnak bizonyos részek a forrásszövegből, de az is lehet, hogy a célszöveg lesz hosszabb, mert az adott kultúra ezt követeli meg. A transzkreáció árazása tehát jellemzően óradíjban van meghatározva, és a ténylegesen eltöltött időt számlázza a fordító („transzkreátor”). Természetesen a konkrét ár itt is a nyelvkombináció függvénye, ahogy standard fordítás esetében is.

Gépi fordítás, emberi fordítás és transzkreáció

Zárszóként érdemes megemlíteni, hogy ahogyan egy korábbi blogcikkünkben is említettük, a neurális gépi fordítás egyre több nyelvpárban és szakterületen produkál értékelhető vagy kifejezetten jó (könnyen lektorálható) minőségű célszöveget. Talán ez is az egyik oka annak, hogy a fordítói szakma megalkotta a transzkreáció fogalmát, egy olyan kategóriát, amely mindenképpen az emberi tényező szükségességét emeli ki a fordításban. A fogalomzavarok elkerülésére ugyanis kiváló módszer egy új terminus meghonosítása: a gépi fordítás is fordítás, csakúgy, mint az emberi, viszont „gépi transzkreáció” nem létezik.

Azonnali elérhetőség
Tel:
(+36) 62 950 222
Email:
mail@hunnect.hu